Pruloge

A pszhologusnál ültem és a kitalált storymat meséltem. 12 évés korom otta járok hozá. Ha nem hozá járnék akkor szanatoriumba kéne lennem. Nyolcadikban azt mondtam,hogy egy fekete csukjás ember a nyakamhoz szorit egy kést. Senki nem hitt nekem,hisz nem látta más csak én. Rajtam kivül egyedül Mrs.Handrin. De ö egy idős néni a földszintről.
-Nessi, mi is valojában a maga prolémája?-kerdezet Mr.Daun.
-Már ezersz el mondtam. Egy álom világban él és mivel nem csak maga van így ezért bolondnak hisznek-sóhajtok. Majd megérzem Jace hideg kezét a pulcsim által kihagyot bör részemen. Felsziszenek és szivesen leszidnem de gyorsan rá jövök két dologra. Egy Mr.Daun nem látja Jace-t, kettő melletem ülö fiú azért akart lefagyasztani mert olyan dolgokat fejtegetem amivel őt is elárulhatom.
-Rendben Nessi, mára ennyi lenne köszönöm,hogy ezeket elmondta. Jövö héten ugyan ekkor várom. Felálltam és kimentem a teremből, Jace követtet. Egy eldugottabb helyre mentem.
-Nessi már ezerszer kértelek hogy ezt a valóság,álom világ dolgot ne erőltesd-szidot egyből a fodott báttyám.
-Nem most kéne azon agyalni,hogy ne rontsam el a kis életed hanem akkor amikor a hülye kis késed a nyakamhoz szoritodat 4évvel ezzelöt-vágtam a fejéhez. Látszot az arcán a megbánás de ezzel nem sokat ért. Már megszoktam az elmúlt 4 év allat. Sóhalytott egyett majd hozám lépve átölelt. Attól még,hogy idióta pöcsnek tartom,ö meg hisztis picsának tart engem megszeretük egymást.
-Na gyere, menjunk!-engedet el. Megfogta a kezem és elindult az intézet felé.

Lementem a könyvtárba ahol Clary a runákkal teli könyveket tanulmányozta.
-Szia!-indulok el felé. Össze rezzent mert nem számitót rám, majd felém intet.
-Kiveszed a csészét?-kerdeztem az egyik könyvet fel emelve.
-Te is kitudod, ezt már bizonyitotad amikor elveted a kelyhet!-pillantot rám. Sóhajtottam és kivettem a csészét a könyvből.  A csészét letetem az asztalra, a könyvet pedig magammal vittem a szobámba ahova bezárkozva elkezdtem tanulni a runákat. Belemélyedten olvastam öket amikor valaki kopogot.